EU szervezete és felépítése
Miért jó tagja lenni és hogyan érdemes tagja maradni
BEVEZETÉS
Walter Hallstein európai gondolkodó, az EK Bizottságának későbbi elnöke: „az európai egység hívei építhetnek arra, hogy Európa kialakult közös értékekkel rendelkezik. Közös értékítélete van Európának azzal kapcsolatban, hogy mi a jó és mi a rossz, hogy az embernek milyen jogai és kötelezettségei vannak, hogy miként kell berendezkednie a társadalomnak. Európa sok dologban osztozik: azokban az emlékekben, amelyeket történelemnek nevezünk, azokban a teljesítményekben, amelyekre büszke lehet, és azokban az eseményekben, amelyek szégyent hoztak reá, az örömeiben és a szenvedéseiben és nem utolsósorban a holnapjaiban”.
Európai gondolkodók régóta foglalkoznak az európai egység eszméjével.
Richard Zouche oxfordi prof: XVII. század közepén azt javasolta, hogy az uralkodók küldjenek megbízottakat, akik együtt vitatják meg a közös ügyeket.
William Penn: már 1693: európai parlament gondolatával foglalkozik.
Victor Hugo: 1849-ben az Európai Egyesült Államok kifejezést haszálja.
2. világháború tanulságai: szupranacionális (nemzetek feletti) alapon működő, intézményesített, egységes Európa létrehozásának igénye.
2. vh: Európa kettészakad: nyugati felén felismerik, hogy a kétpólusú világrendszerben Európa csak egységben lehet versenyképes. Egységesülés további ösztönzője Németország helyzetének rendezése és a német-francia ellentét rendezése.
I. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS, INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSE
2. DIA
Robert Schuman (francia külügyminiszter):
1950. május 9: Schuman tervet meghirdeti, amellyel lerakta az európai integráció alapkövét. Célja a szén és vasérc közös piacának megteremtése: egyidejűleg teszi lehetetlenné az önálló háborús készülődést és hoz gazdasági előnyt.
Eredménye: 1951. április: ESZAK (Montánunió) szerződés, Párizs, 1952. július 25-én lép hatályba, ötven évre, 2002-ben hatályát vesztette, de az Európai Közösség keretein belül az általa kifejtett tevékenység továbbra is megvalósul.
Montánunió sikerén felbuzdulva: közös piaci integrációs szervezet létrehozása.
1957. március 25: Rómában aláírják az EGK és az Euratomot létrehozó szerződéseket, az un. Római Szerződéseket (RSZ), amelyek 1958. jan 1-én léptek hatályba.
RSZ célja:
1. tagállamok gazdaságpolitikájának egymáshoz közelítése:
2. vámunió létrehozása: vámok, mennyiségi korlátozások, azonos hatású intézkedések megszüntetése a Közösségen belül, áruk, szolg szabadon mozognak, kívülállókkal szemben közös külső vámok és közös külpol. (1968-ra megvalósul)
- további cél: közös piac létesítése: vámuniónál annyival több, hogy a tőke és munkaerő is szabadon mozoghat
3. közös mezőgazdasági, közlekedési és versenypolitika
4. joghar
Intézményi modell:
Bizottság, de Tanács az erősebb, kormányközi jellegű inkább, mint szupranacionális, Közgyűlés (később Európai Parlament)
1968: vámok lebontása, közös külső vámok életbe lépnek, közös mg. Politika.
Tőke, munkaerő szabad áramlása nem. Közösségi szakterületekre irányuló politikák terén is csak kezdeti lépések.
1965: Merger Treaty: ESZAK, Euratom és EGK addig párhuzamosan működő szerveit összevonják, ettől kezdve használatos az EK elnevezés is, de a három Közösség megőrzi önálló nemzetközi jogalanyiságát, csak intézményeik válnak közössé.
1965: üres szék politikája: EK legnagyobb válsága: De Gaulle utasítására Franciaország visszavonta minisztereit az Európai Gazdasági Közösség Tanácsának üléseiről.
Az európai integrációs folyamatban szinte a kezdetektől folyt a vita az együttműködés jövőbeli formájáról és funkciójáról. Két fő koncepció állt szemben egymással, a "nemzetek feletti Európa" és a "nemzetállamok Európája". A szupranacionális, nemzetek feletti Európa alapja az volt, hogy a döntő szó a döntéshozatali folyamatokban az "összeurópai" szervek kezébe kerüljön. A nemzetállamok Európájának ("Europe des Patries") fő szószólója az ötvenes évek végétől Charles de Gaulle tábornok Franciaországa volt, amely szerint a döntéshozatali folyamatokban az egyes tagállamoknak, illetve kormányaiknak kell, hogy domináns szerepe legyen (innen a "nemzetállamok Európája" elnevezés) és nem a nemzetek feletti – közösségi szerveknek. Párosul egy gyanakvó Amerika ellenességgel.
1966. január 1-jétől a Római Szerződés értelmében az EGK Tanácsa az egyhangú határozathozatalról áttért volna a többségi döntésekre. Ezt a de Gaulle vezette Franciaország nem akarta elfogadni. Amikor 1965. július 1-jén nem sikerült a mezőgazdasági finanszírozásról megállapodni, Franciaország visszahívta a Tanácsból képviselőjét. (Ez volt az "üres szék politikája".) Fél évig bojkottálta a közösségi intézmények munkáját. 1966. januárjában Luxemburgban az a kompromisszumos állásfoglalás született, hogy bár a többségi döntési eljárás elfogadható, amennyiben egy ország "nagyon fontos érdeke" forog kockán, kérheti, hogy döntést csak egyhangúlag hozzanak. (Azt nem határozták meg pontosan, hogy mi tekinthető "nagyon fontos érdek"-nek.) Luxemburgi komromisszum. Az Egységes Európai Okmány újraszabályozta a döntési eljárásokat, és elfogadása óta senki nem akadályozott meg többségi döntést a luxemburgi kompromisszumra való hivatkozással
De Gaulle 1963-ben és 69-ben vétót emel Anglia csatlakozása előtt, attól fél, hogy az az USA befolyását alapozná meg Európában.. 1969. népszavazás következtében az integráció-párti tagállamok megkönnyebbülésére lemond.
1973 január 1: Dánia, Írország, Egyesült Királyság is csatlakozik
EK világgazdasági súlya jelentős mértékben nő, de a olajválságok miatt az egyes tagállamok sokszor protekcionista intézkedésekhez folyamodtak, ami nehezítette az integrációs folyamatot.
1979: Európai Monetáris Rendszer elindítása, megteremti a pénzügyi stabilitás alapjait és az első nagy lépés a gazdasági unió irányába. ECU bevezetése
1981: második bővítés: Görögország
1986: Spanyolország és Portugália
Déli bővülés: szegényebb államok csatlakoznak + olajválságok, recesszió, az egységes piac programjának meghirdetése adott új lendületet az integrációnak.
1986. február 18: aláírják az Egységes Európai Okmányt (Single Act), amely 1987. január 1-én lép életbe és célja az igazi közös piac, az egységes belső piac létrehozása, az annak létrejöttét akadályozó fizikai (határellenőrzés), technikai (tagállami jogszabályok, előírások eltérése) és pénzügyi (költségvetési, adózási szabályok eltérése) felszámolása. Rendelkezéseit 1992. dec 31-ig kellett elérni. Masszív jogalkotási program, több, mint 300 közösségi irányelv születik az áruk, szolgáltatások, tőke és munkaerő szabad mozgását még akadályozó korlátok felszámolása céljából. Nagyon megnő a közösségi joganyag, megnehezítve a későbbi csatlakozásokat.
Single Act intézményi változásai:
- Közgyűlésből 1962-ben átnevezett Európai Parlament képviselőinek közvetlen választása
- Bizottság hatáskörének szélesítése
- tanácsi szavazási rendszerben megnöveli a minősített többségi szavazás jelentőségét, eddig a konszenzusos döntéshozatal volt a jellemző.
1992. február 7: Maastricht: Közösségből Unió (1993. november 1-én lép hatályba).
Gazdasági unió: egységes piacon túl már a gazdaságpolitikák
integrációját is megvalósítja: nemzeti gazdaságpolitikák összehangolása, har
-a gazdasági integráció mélyítése érdekében a tagállamok elhatározzák, hogy gazdasági és monetáris unióra lépnek és 1999-ig közös valutát vezetnek be
-politikai integráció mélyítése érdekében közös kül-és
biztonságpolitika, bel-és igazságügyi együttműködés felállítása
(politikai unió)
Maastrichti konvergencia kritériumok (államadósság, államháztartás
hiánya, infláció)
- uniós állampolgárság
- unió minden polgára (nem csak munkavállaló) számára elhatározzák a személyek szabad mozgását.
Új név, de az Unió nem lép a korábbi Közösségek helyébe, azokat nem szünteti meg, nem kap jogalanyiságot, azzal továbbra is csak a három Közösség rendelkezik.
-
három pilléres
szerkezet:
utóbbi kettőnél a közösségi intézmények illetékessége erőteljesen korlátozott marad, megőrzi kormányközi jellegét. Három pillér együtt alkotja az EU-t. Következő évek célja: 2. pillér közösségesítése.
Maastricht jelentősége:
- Európai Parlament hatáskörét növeli
- Tanácsban: többségi szavazási eljárás alkalmazási körét növeli. Minősített döntés: tagállamok lemondatnak szuverenitásukról
- Szubszidiaritás alapelvét bevezeti a közösségi döntéshozatalba: csak akkor kell egy kérdésben közösségi szinten döntést hozni, ha a kitűzött cél tekintetében nemzeti szinten nem lehet kielégítő eredményre jutni és ha a javasolt lépés közösségi szinten jobban megvalósítható.
- Régiók Bizottsága
1995: Ausztria, Finnország, Svédország csatlakozik + közép-kelet európai
országok is társulási megállapodásokat kötnek.
Létkérdés az eredetileg hat államra tervezett intézményrendszer átalakítása:
1997 október 2: Amszterdami szerződés (1999. május 1-én lép hatályba)
cél: döntési mechanizmus hatékonyabbá tétele:
eredmény:
- Eu Parlament döntési jogainak széleskörű kiterjesztése
- Egyre több bel- és igazságügyi kérdést közösségi hatáskörbe von (belső és külső határőrizet, menekül és bevándorlási politika): személyforgalom ellenőrzés megszűnik az Unión belüli határokon. Harmadik pillérből 9-ből 7-et átvisz az elsőbe, marad: rendőrségi és büntető ügyekben együttműködés.
de: további bővítéshez szükséges intézményi kérdésekben kudarcot vall.
Ezért:
2001. február 26: Nizzai szerződés (2003. február 1-én lép hatályba).
„amszterdami maradékokra” koncentrál, legnagyobb vívmánya, hogy lehetővé teszi az EU keleti irányú történelmi bővítését:
- többségi döntéshozatal további kiterjesztése a konszenzusossal szemben: tagállami vétó lehetőségét csökkenti
- népességi súlyok jobban érvényesüljenek a Tanácsban
- Parlament befolyását növeli
- Mandátumok újraelosztása a Parlamentben (ld. Később)
Közben:
1999. január 1-én: monetáris uniót megvalósítják az akkor 15 tagállamból 11 részvételével útjára indítják az euro-t, amihez 2001. január 1-én Görögország is csatlakozik. Készpénzforgalomba 2002. jan. 1-én vezetik be.
2000. március: lisszaboni csúcs: lisszaboni stratégia: 2010-ig az EU-t a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává tegye.
2004. május 1: Tizek csatlakozása 15-ből 25
2004. október: Alapvető Jogok Chartája, Alkotmány Szerződés második része, nem lépett hatályba.
2007. január 1. Románia, Bulgária csatlakozik
2009.? Lisszaboni Szerződés (EP választásra akarták hatályba léptetni, jelenleg az ír népszavazás miatt kérdéses)
II. EU INTÉZMÉNYRENDSZERE
Európai Unió Tanácsa (Council of the European
Union), röviden Tanács
- elsődleges de nem kizárólagos, kormányközi alapon működő döntéshozó, jogalkotó szerve + tagállamok érdekképviseleti intézménye, itt jelennek meg a tagállamok álláspontjai a legmarkánsabban. Döntései a tagállamok nemzeti érdekeit tükrözik.
- Tagjai: tagállamok kormányainak képviselői, általában miniszterek, tagállamok hatáskörébe tartozik, hogy mikor kit delegálnak. Összetétele ennek megfelően a napirend és megoldandó feladatok szerint alakul. Ezért Miniszterek Tanácsaként is emlegetik. Székhelye Brüsszel, de meghatározott időszakonként Luxembourg.
- Szakminiszterek testületei: szektorális tanácsok. 1-3 havonta, napi 1-2 napos ülések, amik nem teszik lehetővé a döntések megfelelő előkészítését és tárgyalását. Ezért: Tanács munkáját segítő testületet hoztak létre: COREPER: Állandó Képviselők Bizottsága (tagállamok EU mellé rendelt brüsszeli nagyköveteinek (állandó képviseleteik vezetőinek – permanent representation) testülete. Feladata a tagállami álláspontok egyeztetése és közelítése, inkább szakértői szinten, döntéshozó miniszterek számára előkészít, koordinál. Mára olyan kiterjedt és szakmai jellegű a munkája, hogy a tagállamok brüsszeli állandó képviseletein a tagállamok minden szakminisztériumának van kiküldött szakértője.
Európai Tanács (állam- és kormányfők testülete)
Intézményileg nem a Tanács része, de mivel a tagállamok vezetőinek fóruma, ezért annak struktúrájába illeszkedik. Maastricht óta hivatalosan is össze kell ülniük egy évben kétszer. Stratégiai kérdésekben dönt, EU számára a követendő általános politikai irányvonalat fekteti le. Munkáját a tagállamok külügyminiszterei és a Bizottság egy-egy tagja segíti.
Soros elnökség intézménye:
Félévenként felváltva tölti be egy-egy tagállam. Ő hívja össze a Tanácsot, elnököl a Miniszterek Tanácsában, hív fel szavazásra és írja alá az elfogadott aktusokat. Komoly súlya van az elnöki időszakban tárgyalásra kerülő ügyek meghatározásában, mert meghatárzó szerepe van a napirend összeállításában. Unió külső képviseletében és külpolitikai álláspontjának megjelenítésében is kulcsszerepe van.
Szavazás a Tanácsban
Egyszerű többség: eljárási kérdésekben
Minősített többség: érdemi ügyben
Egyhangúság (konszenzusos döntés): érdemi ügyben, korábban szinte kizárólag, szerződések módosítása következtében mára az esetek döntő többségében minősített többségi eljárás.
Nizza: tagállamok szavazati súlyozása, minősített többséget érinti, 2007 január 1-től a 27 tagú Tanácsban egy három komponensből összetevődő rendszer szerint:
- 345 szavazati súly összesen, ebből 255 kell a minősített többséghez (91= blokkoló kisebbség)
- tagállamok felének támogatása, ha a Bizottság a kezdeményező, ha nem, akkor 2/3 támogatása
- népességi szűrő: tagállam kérése alapján ellenőrzik: minősített többség eléri-e az Unió lakosságának 62%-át.
- Magyarországnak 12 szavazata van.
Bizottság (székhely: Brüsszel)
Döntéselőkészítő, javaslattevő szerv, bizonyos esetekben ellenőrző, képviseleti, döntéshozó és végrehajtó feladatokat is ellát.
Kormányszerűen működő intézmény, élén politikai testület: biztosok kollégiuma, amelynek tagjai között a feladatokat szakterületek szerint osztják fel. Kb. 30 ezer fős hivatali apparátus segíti. Mégsem kormány, mert döntéshozó és végrehajtó hatalommal korlátozottan rendelkezik, u.i. a döntéshozatal elsősorban a Parlament és a Tanács, a végrehajtás a tagállamok feladata.
EU szupranacionális szerve: nem közvetlenül a tagállamokat, hanem az Unió egészét szolgálja, közösségi érdekeket vesz figyelembe és képvisel. Biztosok kinevezésük után nem tekinthetők állami küldötteknek.
Kinevezésük: Tanács kijelöli az Elnökét, EU Parlament is jóváhagyja, majd a Tanács megjelöli a Testület tagjait, Parlament az egész testületet hagyja jóvá (egyes jelölteket nem utasíthat el, csak a testület egészét).
Tagjai: biztosok, tagállamonként 1, 5 éves hivatali időszakra, megújítható.
Tanács nem oszlathatja fel, és egyetlen tagját sem válthatja le. Bizottság lemondatásához az EU kétharmados bizalmatlansági indítványa kell. Feloszlatásra még nem volt példa, bizalmatlansági indítvány benyújtására már igen (mikor??)
Bizottságnak beszámolási kötelezettsége van a Parlament felé.
Bizottság alatt: főigazgatóságok
Hatáskör:
Parlament (székhely: Strasbourg, de munkájában
fontos Brüsszel és Luxembourg is, ezért háromközpontú intézmény)
EU állampolgárok által közvetlenül választott testület: tagállami érdekeket képviselő Tanács és közösségi érdekeket megtestesítő Bizottság mellet: Unió állampolgárainak érdekeit képviseli a közösségi döntéshozatalban. Egyre nagyobb hatáskör, ma már társ-jogalkotó szerv, EU költségvetésében is!
-1957-ben Közgyűlésként indul, RSZ csak tanácsadói és felügyeleti jogokat ad neki, jogalkotói tevékenységet nem: Tanács csak a Közgyűlés véleményét volt köteles kikérni, betartani ne.
- nevét 1962-ben változtatta át EU Parlamentre
- 1970: első komolyabb szerep: költségvetés elfogadásában Tanács partnere lett, azóta kell az egyetértése
- jelentősége 1979-től nő, amióta tagjait az EU állampolgárok közvetlenül választják meg, azóta is a világ egyetlen közvetlenül választott nemzetközi parlamenti testülete! Ettől kezdve a Közösségek demokratikus legitimációt biztosító szerveként határozható meg (demokratikus deficit problémája): joggal követelhet egyre szélesebb jogalkotói jogosítványokat.
- valódi jogalkotóvá: Single Act 1987 óta., ezt erősíti 1992 Maastricht, 1997 Amszterdam, Nizza, azaz, hogy a Tanács mellett az EU társjogalkotó szervévé válik. De önálló jogalkotói hatásköre még ma sincs!
- fontos a kezdeményezési jog: többségi szavazással felkérheti a Bizottságot jogalkotási javaslat előterjesztésére.
Képviselők választása:
- mandátum öt éves időszakra szól
- nemzeti választáshoz hasonló, frakciókba tömörülnek, képviselők álláspontját nem a nemzetiségi, hanem a politikai hovatartozás határozza meg.
- nincs egységes európai választási rendszer, tagállamokban eltérő szabályozás szerint zajlik, annyiban egységes, hogy uniós állampolgárok abban a tagországban választhatnak és választhatók, ahol állandó lakóhelyük van.
- mandátumok szám: népesség számától függ. Képviselői
helyeket a Nizzai Szerződés határozza meg. Előirányzat 2004-2009- re:
Működése:
Rendes ülésszakait Strasbourgban tartja, bizottsági ülések Brüsszelben, hivatali apparátus székhelye Luxembourg. Évi 12 alkalommal ülésezik, ált. egy hét.
Bíróság (Luxembourg)
Közösségek létrejöttével a tagállamok jogrendjébe beépülő, azok integráns részévé váló jogrend születik. Közösségi jog hatékony bírói védelmét látja el.
- közösségi jog egységes értelmezése és alkalmazása
- felügyeli betartása
- Közösség által megkötni szándékozott nemzetközi szerződések előtt véleményezi azok közösségi joghoz való viszonyát.
- Nincs általános joghatósága, csak a Szerződésben meghat. Esetben lehet hozzá fordulni.
Tagjai: bírák, tagállamonként 1, megújítható hat éves időszak, minden három évben a felét leváltják vagy újraválasztják. Bírák a tagállamoktól és minden más intézménytől függetlenek.
Kamarákban ülésezik. 8 főtanácsnok. Soron lévő jogesetekről készítenek összefoglalókat.
1989: Elsőfokú Bíróság: hatékony törvénykezés elősegítése, Bíróság tehermentesítése, Nizza célja: Elsőfokú Bíróság az általános bírói szerv majdnem minden eljárás esetén, Bíróság a kötelezettség teljesítés elmulasztása miatti eljárásnál és az előzetes döntéshozatali eljárásnál tartja meg hatáskörét, egyben fellebbviteli fórum.
Bíróság eljárásai:
Egyéb intézmények:
Számvevőszék (pénzköltés ellenőrzése)
Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Bizottsága (Maastricht óta): EU két tanácsadó bizottsága
Európai Beruházási Bank (EGK szerződés hozza létre, részvényesei,k hitelfelvevői csak tagállamok)
Központi Bank (Maastrichtután: gazdasgái, monetáris uniót szolgálja, euro kibocsátása, árfolyamstabilitás biztosítása)
Európai Ombudsman (Maastricht), EU állampolgárai és az EU területén letelepedett vállalkozások és társadalmi szervezetek fordulhatnak hozzá, ha nem megfelelő elbánásban részesültek, vagy sérelmet szenvedtek az Unió intézményei által. Nem járhat el kormányok, önkormányzatok érdekében, nem foglalkozik bíróság előtti és jogerős ítélettel lezárt ügyekkel.
III. DÖNTÉSHOZATAL AZ EU-BAN
Tanács központú modell
Bizottság javaslatot tesz (kivéve versenyjog – döntési autonómia), javaslatát a Tanács csak egyhangúan módosíthatja + jogszabály tanácsi elfogadása előtt azt a Bizottság visszavonhatja, ha úgy ítéli, hogy azon számára elfogadhatatlan változásokat kívánnak véghezvinni. Addig tárgyalnak, amíg konszenzus lesz. Tanács mögött: COREPER, hosszú egyeztetések, konszenzuskeresés. Állam és kormányfők bevonása a döntéshozatalba: EU története = csúcstalálkozók története. Tény, hogy ma minden fontos kérdésben itt hoznak döntést, csúcstalálkozók egyre sűrűbbek, széles napirenddel.
Parlament eljárásai – P bevonása a jogalkotásba: differenciált. Bevonás mértéke szerint négy eljárással születhetnek döntések
GYAKORI Konzultációs – Single Act előtt az egyetlen jogalkotási elj, itt a legkisebb a P érdekérvényesítő ereje. Lényege, hogy a Tanács csak a Parlament véleményének beszerzése után dönthet, amit nem kell figyelembe vennie, de annak hiányában sem hozhat döntést. P elérheti, hogy módosító javaslatait a Bizottság figyelembe vegye és átdolgozza a javaslatot.
Együttműködési – Single Act vezeti be, Amszterdam óta minimálisra csökkent a jelentősége, alkalmazási területeinek jelentős része átkerült az együttdöntései eljárás alá. Lényege, hogy a Tanács csak egyhangúan utasíthatja el a Parlamentnek a Bizottság javaslatához megfogalmazott módosításait.
hozzájárulási jogkör: Egységes Okmány vezeti be, vétójogot jelent a P szmára (pl. új tagállam felvétele): Parlament egyetértése szükséges a Tanács döntése előtt. Parlament nem módosíthat. Ha nemet mond, kérdés nem kerül szavazásra a Tanácshoz.
GYAKORI Együttdöntési: kiemelkedő jelentőségű eljárás, ötvözi az előző eljárásokban a Parlament által élvezett jogköröket: módosításokat is tehet és a végső döntést is csak vele egyetértésben lehet meghozni. Alkalmazási területe folyamatosan bővül.
EU politikái a három pillérben:
Politikák: kereskedelempolitika, CAP (közös mezőgazdasági politika), közlekedés politika, monetáris politika, regionális politika, foglalkoztatás, k+f, oktatás, kultúra
Három jogforrási rend is eltér. Első pillér ld. Lejjebb.
2., 3. pillér: közös stratégia, közös álláspont, kerethatározat, határozat döntés. Nincs közvetlen hatályuk
IV. KÖZÖSSÉGI JOG, JOGFORRÁSI RENDSZER, ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLAT
Unióra ráruházott feladatok végrehajthatósága szükségessé teszi az önálló jogrendszer létezését: Közösségi intézmények, tagállamok hatáskörét, feldatait fekteti le, szabályozza a dön téshozatal feltételeit. EU nem hagyományos értelemben vett nközi szervezet, hanem olyan, ahol a tagállamok lemondtak a Közösség javára egyes jogaikról, azokat átruházták a Közösségre.
Közösségi jog/nemzetközi jog viszonya:
Mindkettő a résztvevő tagállamok közötti szerződésen alapul, de
+K jog: nem csak a tagállamokat, hanem az abban letelepedett természetes és jogi személyeket is kötelezi
+ jogforrási rendszerébe beletartoznak a közösség saját aktusai (másodlagos jogforrás)
Közösségi jog/nemzeti jog:
+ k jog elsőbbsége: korábban és később meghozott nemzeti jogszabállyal szemben, azt a később hozott nemzeti jogszabály sem módosíthatja. Szerződésekből nem, hanem az EU Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik. Ha belső jogszabály ellentétes, közösségi érvényesül. Függetlenül attól, hogy a nemzeti jogszabály milyen szinten helyezkedik el a belső jogrendben. Még az Alkotmány felett is - rendelet esetében!
+ elsőbbséghez kapcsolódik: előfoglalás elve (preemption): ha egy jogterületen a közösségi jog már kimerítően szabályoz, vagy ahol kizárólagos a Közösség hatásköre, ott nincs a továbbiakban lehetőség nemzeti jogalkotásra. (külkereskedelem, verseny, mezőgazdaság, közlekedés területére jellemző).
+ közvetlen alkalmazandóság: nem igényel további jogalkotási folyamatot (Szerződés a rendelet közvetlen alkalmazandóságát mondja ki)
+ közvetlen hatály: természetes vagy jogi személyek nemzeti bíróságaik előtt hivatkozhatnak a közösségi jogra és kérhetik, hogy a nemzeti bíróság ítéletét a közösségi jogra alapozza. EU Bíróság jogértelmezése folytán vált elfogadottá. (Szerződések, rendeletek mindig, irányelv, határozat: gyakran, nem automatikus)
- vertikális: személy állami aktussal szemben hivatkozik rá a nemzeti bíróság előtt
- horizontális: személyek egymás közötti perekben is kérhetik, hogy a nemzeti bíróság ítéletét a közösségi jogra alapítsa.
Jogforrási rendszer
- Merger Treaty (Egyesülési Szerződés)
- módosító szerződések: nem önállóak, hanem felülírják a régieket: rendelkezéseit beépítik a módosított szerződésbe: Maastricht, Amszterdam, Nizza (i Szerződéssel módosított EK Szerződés).
- csatlakozási szerződések
- általános jogelvekben rejlő jog (alkotója: EU B, ítélkezési gyakorlatában kidolgozott alapelvek (1. alapjogok, 2. jogállamiság ált. elvei, pl. jogbiztonság elve, visszaható hatály tilalma, intézkedés/cél közötti arányosság elve)
- kötelező: rendelet, irányelv, határozat
- nem kötelező: ajánlás, vélemény
Rendelet: teljes egészében minden tagállamban kötelező és közvetlenül alkalmazandó, nincs szükség külön jogszabály kibocsátására, hatályba lépésétől minden további aktus nélkül minden részletében alkalmazandóvá válik!
Irányelv: célokat illetően kötelezi a tagállamokat, annak megvalósítási formáját, eljárást, eszközt, saját jogrendszerbe illesztés a tagállam hatásköre. Kötelesek átültető jogszabályt kibocsátani, nemzeti jogforrási hierarchiába a kihirdető jogszabály helyezi el (törvény, rendelet, lehet törvény módosítással is). határidő.
- határozat: meghatározott címzetthez szóló konkrét ügyre vonatkozó közösségi jogi aktus. Tanács, Tanács Parlament, Bizottság és Európai Központi Bank bocsáthat ki.
Acquis communautaire (vívmány): norma, joggyakorlat, Bíróság esetjoga, mindaz a jogi és kötelezettségi halmaz, amit a tagállamnak el kell fogadnia.
Esetjog: EU Bíróság a Közösség fejlődését alapvetően meghatározó döntési, alapelvei, szerződések értelmezései (közvetlen hatály és elsőbbség elvét is EUB fekteti le)
Legfontosabb esetek:
1964. Costa v. Enel (elsődlegesség): államok az általuk elfogadott jogrendszerrel (közösségi joggal) szemben utólagos, egyoldalú intézkedést nem érvényesíthetnek.
1971: Bizottság kontra Franciország: egyszer már a Közösségre átruházott hatáskört egyoldalúan visszavonni nem lehet.
1978: Simmenthal: tagállami bíróságoknak a közösségi jogot teljes egészében alkalmazniuk kell, akkor is, ha az összeütközik nemzeti joguk rendelkezéseivel. Nem kell kezdeményezniük, vagy megvárniuk, hogy nemzeti hatóságaik ténylegesen megsemmisítsék a közösségi jszabályok közvetlen és azonnali alkalmazását akadályozó nemzeti rendelkezéseket.
1963: Van Gend en Loos: legfontosabb: közvetlen hatály: új jogrend, amelynek javára az államok korlátozzák szuverén jogaikat és amelynek alanyai az állampolgárok is.
1991: Francovich Bonifaci: tagállam nem tesz eleget közösségi jogból fakadó kötelezettségeinek, és ezzel természetes vagy jogi személynek kárt okoz, mulasztó államnak mögöttes kártérítési felelőssége van a károsult felé.
1974: Dassonville:
Dassonville úr skót whiskyt importál Belgiumba, de a belga szabályok alapján alkoholt csak a gyártó államból származó eredetigazolással lehet forgalmazni, amit Dassonville, aki a whiskyt Franciaországból reimportálta, nem tudott beszerezni, így hátrányos helyzetbe került azokkal, akik közvetlenül Skóciából importáltak. Bíróság: tilos minden olyan kereskedelmi előírás, amely képes közvetve vagy közvetlenül, ténylegesen vagy potenciálisan akadályozni a közösségen belüli kereskedelmet (Dassonville formula).
1979 Cassis de Dijon: német cég 15-20%-os alkoholtartalmú ribizli likőrt kíván Németországba importálni. Német szabályozás tiltja a 25% alatti gyümölcseredetű szeszesital forgalmazását. Bíróság: ha egy terméket jogszerűen állítanak elő és forgalmaznak egy tagállamban, azt a Közösség egész területén szabadon forgalmazhatónak kell tekinteni. Korlátozás csak: közegészség védelem, fogyasztók érdekei védelme, kereskedelmi ügyletek tisztasága miatt. (egyenértékűség elve/kölcsönös elismerés elve).
Emberi jogok védelme: International Handelsgesellschaft ügy: alapvető jogok tiszteletben tartása integráns része annak a jognak, amelynek betartását a Bíróság biztosítja. Közösségi jog érvényesülését a tagállami alkotmányok, az abban foglalt alapvető jogok sem akadályozhatják.
Alapjogi Charta: 2000 Nizza, nincs még hatályban, de EUB már hivatkozik rá. Lisszaboni szerződés. Polgári, politikai, gazdasági szociális jogokat.
1990: Marleasing ügy: közvetett hatály. Mivel a Közösségnek nincs közvetlen, végrehajtó hatalommal felruházott intézménye, gyakorlat alapelve az önkéntes jogkövetés. Bíróság: nemzeti bíróság köteles a nemzeti jogot úgy értelmezni, hogy az összhangban álljon a közösségi normákkal.
AB: gyakorolhat-e normakontrollt a közösségi jog szabályaival szemben. AB: Jat-hoz köti magát, csak olyan aktus formát vizsgál, ami abban szerepel. Van-e hatásköre olyan aktussal (rendelet), amit a Jat. nem minősít jogszabálynak, á.i.e.j.eszközének. + rendelet szabályai nem magyar normák, közösségi szabályok. Ezért első ránézésre közösségi joggal szemben az AB nem nyújthat alkotmányos védelmet.